Hogyan válhat egy korábbi kukoricaföld sokszínű, részben önfenntartó ökológiai rendszerré? Kulcsár Balázs a Vértesacsán működő Valaha Tanya gyümölcsösét, közösségi kertjét, állatait és körforgásos gazdálkodási megoldásait mutatja be.
A Valaha Tanya története 2006-ban kezdődött, amikor a jelenlegi gazdaság helyén még hagyományos szántóföldi művelés folyt. Az azóta eltelt években a 12 hektáros területen fokozatosan egy sokszínű agrárerdészeti és permakultúrás családi biogazdaság jött létre.
A gazdaság központi eleme a gyümölcstermesztés. A megtermelt gyümölcsökből elsősorban kézműves szörpök, kisebb mennyiségben pedig lekvárok készülnek. A termékeket éttermeknek, bevásárló- és kosárközösségeknek értékesítik, közvetlenül a fogyasztókhoz juttatva el azokat. A hagyományos kereskedelmi láncok kihagyásával szorosabb kapcsolat jöhet létre a gazdaság és a vásárlók között.
A Valaha Tanya valódi családi gazdaságként működik. Kulcsár Balázs elsősorban a kültéri munkákat, az értékesítést és a szállítást végzi, párja pedig a termékek feldolgozásával, palackozásával és befőzésével foglalkozik.
A gyümölcstermesztés mellett kisebb léptékű zöldségtermesztés is folyik. A gazdaságban egy 40 ágyásos önellátó közösségi kertet is létrehoztak, amelyben a közösség tagjai maguk is részt vesznek a munkában. A betakarított termést nem hagyományos módon értékesítik, hanem a résztvevők között, előzetes megállapodás alapján osztják el.
A videó részletesen bemutatja a kert és a gyümölcsös kialakítását is. Kulcsár Balázs beszél a csapadék mennyiségének jelentős csökkenéséről, a szárazabb időjáráshoz való alkalmazkodásról, valamint azokról az árnyékoló fasorokról, amelyek a későbbiekben a széltől és az erős napsütéstől is védhetik a termőterületet.
A régi magyar fajtákból álló extenzív gyümölcsösben alma-, szilva-, birs- és számos további gyümölcsfajta található. A teljes gazdaságban megközelítőleg 200 gyümölcsfajtával dolgoznak, a terület felső részén pedig vadgyümölcsöket termesztenek. A vadrózsafajtákat például csipkebogyó és rózsaszirom gyűjtése céljából telepítették.
Az állatok szintén fontos részei a rendszernek. A tanyán kecskéket, kárpáti borzderes szarvasmarhákat és baromfiféléket tartanak. Az állatok hasznosítják a zöldség- és gyümölcsmaradékokat, valamint a gyümölcsös kaszálékát. A baromfik a gyümölcsösben kapirgálva segítenek a kártevők gyérítésében, a nagyobb állatok által termelt trágya pedig komposztként kerülhet vissza a termőterületre.
A Valaha Tanya példája megmutatja, hogyan kapcsolható össze a biodiverzitás megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a közösségi részvétel, a közvetlen értékesítés és az erőforrások körforgásban tartása.
Ezek a megoldások közvetlenül kapcsolódnak a BIOPRO Regions – Bio & Proximity Products Regions projekt céljaihoz. Az Interreg Europe együttműködés keretében a partnerországok olyan jó gyakorlatokat és szakpolitikai megoldásokat osztanak meg egymással, amelyek elősegíthetik a fenntarthatóbb helyi és regionális élelmiszerrendszerek kialakulását.
A projekt magyar partnere a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
További információ:
- Valaha Tanya: https://www.valahatanya.hu/
- BIOPRO Regions: https://www.interregeurope.eu/biopro-regions/
A projekt az Interreg Europe programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.